Ez is én vagyok

2012. november 28. töltöm az 55-t  -- (  betűvel-- ötvenöt).  Tudom, más is volt , meg lesz  ötvenöt. De ez egy olyan  érdekes szám, mint mondjuk a 33 vagy 44, 66, 77, 88, 99 -- lehetne akár lottó szám is) Ez a nap az idén szerdára esik ( ötvenöt évvel ezelőtt ez a nap  - csütörtök volt, és kora hajnalban léptem az életbe). Pont olyan nap lesz, mint bármelyik másik novemberi nap. Reggel felkelek, a gyerekek még alszanak, és elmegyek dolgozni. Munkából hazajövet beugrok a   Tesco-ba kaját venni, meg mondjuk egy kész tortát, hacsak nem veszem meg előző nap.         Nem lesz születésnapi bulim. Eddig sem volt. Gyerekkoromban sem rendezett anya gyerekzsúrt, ellenben Puskin tortát rendelt ( vagy asszem oroszkrém torta) egy jó ideig a Lakatos cukrásznál, olyan gyönyörűséges fehér tejszinhabosat, kandírozott gyümölccsel.           Gondoltam egyet, hagy tegyem emlékezetessé  EZT a szülinapom és   a facebookon   "rendezek" magamnak egy  virtuális szülinapi vigasságot ( az igazsághoz hozzátartozik - se helyem nincs, se pénzem egy igazi buli szervezésére-- mostanság).  Van , aki tiszta marhaságnak tartja -- a facebookot is, az internetet is-- de ki nem tojja le.  Jobb lenne, ha leinnám magam a sárgaföldig vagy egymagamban punnyadjak és keseregjek? Persze lesz, aki azt mondja-- elmehetnék hálát adni a Jóistennek, hogy egyáltalában élek.  Apropó,  erről jut eszembe, 2001. június 20. lehetne a másik születésnapom. Akkor estem át egy életmentő műtéten, és --- szemmel láthatóan -- megmaradtam. Aaaaaz aztán Isten csodája volt. Visszagondolva... tényleg kész csoda, hogy megmaradtam.    Ha addig élek is-- rendezek egy kerti partit, grill, lufi, lampion és tüzijáték.